4. Komlóforralás

Amikor a cefrézéssel készen vagyunk és a sörlé bele került a forraló üstbe (edénybe), akkor kezdődhet a főzési fázis végső szakasza, amit komlóforralásnak hívnak.

Habképződés a komlóforralás elején

Ilyenkor szó szerint forraljuk, tehát zubognia kell, hiszen csak ekkor mennek végbe azok a folyamatok amikre szükségünk van. A forrásban lévő levünkben ilyenkor véglegesen befejeződnek az enzimes folyamatok és mivel az egész forralás legalább egy órán át kell, hogy tartson így sterilizáljuk is azt. Elsőként hab képződik a lé tetején, amit várjunk meg míg eloszlik (vagy szedjünk le, ha zavar) közben ügyeljünk arra, hogy nehogy kifusson, ha kell kevergessük. A komlót ezután tesszük a sörlébe. Az adagolásával nagyon óvatosan kell bánni, mert ha nagy adagban és egyszerre dobjuk bele az üstbe hajlamos gejzírként kifutni, ami nem kívánatos és igen kellemetlen sérülésekhez vezethet. Ezért a legokosabb, ha kis adagokban adjuk hozza a recept szerinti komló mennyiséget. Van aki ilyenkor kicsit engedi vissza hűlni a folyadékot forráspont alá, aztán újra alágyújt.

A komlóforralás során a komlóból értékes komponensek oldódnak a sörbe és ezek keserűséget és aromát adnak a sörünknek. Bár nem lehet teljes általánosságban beszélni a komlókról, hiszen több, mint 150 féle fellelhető a piacon, azért bizonyos szempontokból lehet őket kategorizálni. Az alap rendszerezés, amit használnak az a keserű illetve aroma komló megnevezés, ami arra utal mi a fő funkciója. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mondjuk a keserű komlók nem használhatóak aroma komlóként, hiszen ők is rendelkeznek aromával, de támpontot biztosítanak. Gyakorlatilag tekinthetünk rájuk úgy, mint bármely étel készítésénél a fűszerekre. Érdemes kísérletezni és próbálgatni különféle kombinációkat, mennyiségeket.

 

Egy tipp: Mielőtt kísérletezésbe fogsz írd le miből mennyit és a forralás melyik szakaszában adod hozzá (azaz hány percig forralod vele a színlét), hogy amikor majd hetekkel később megkóstolod és tetszik a végeredményt meg tudd ismételni a folyamatot, vagy ha valami nem tetszik tudd, hogy hol és mit érdemes változtatni. Most egyesek feltehetik az a kérdést, hogy honnan fogom tudni, hogy bizonyos íz, ami nem tetszik hogyan változtatható meg? Nos ezért javasolják a gyakorlott sörfőzők azt, hogy az otthoni főzőcskézés elején érdemes úgynevezett single malt és single hop söröket készíteni, vagyis egy féle malátát és egy féle komlót használni, így megismerhetjük az adott maláta és komló tulajdonságait, amiből könnyen eldönthetjük, hogy tetszik-e nekünk vagy sem. Például én nem szeretem a Centennial komló virágos aromáját, ami kiderült mikor aroma komlóként és hideg komlózásra is ezt használtam. 

Tehát amikor meg van, hogy milyen komlót és mikor adunk hozzá a forrásban lévő levünkhöz és már végig is csináltuk a forralást, akkor elérkezünk a hűtéshez. Erre is van több variáció, de általánosságban megegyezhetünk abban, hogy a bevett szokás az azonnali hűtés. Ezt is sokféleképpen végezhetjük. Van aki kádba helyezi az edényt és hideg vízben “ázva” hűti, de otthoni körülmények között a leggyorsabb talán az úgynevezett sörléhűtő spirál használata. Ezzel igen hamar a megfelelő hőfokra hűthetjük sörlevünket.

Amikor a hűtéssel is végeztünk, azaz arra a hőmérsékletre hűtöttük sörlevünket, amelyet a használni kívánt élesztő optimumaként tüntettek fel elkezdődhet a beélesztőzés folyamata, amivel kezdetét veszi az Erjedés

Hozzászólások lezárva.