A Sör, ahogyan az egykori német tisztasági törvény előírja 4 fő összetevőből áll. Mégpedig a víz, a maláta, a komló és a sörélesztő. Mindegyik külön-külön is komplett szakkönyvek sokaságát is megérdemelné, de jelen esetben az otthoni kezdő szinthez mérten csak belecsípünk mindbe.
A víz
Amitől teljes mértékben egyedi lesz egy sör és ami miatt egyes típusok csak és kizárólag egy adott régióban, területen voltak főzhetőek napjainkig az a víz sajátságos összetétele, Ph értéke. Ezért van például, hogy a legtöbb cseh sör ugyanazt a jellegzetes ízt hordozza magában, mert vizeik egy régióból származnak. Nagyon sokáig nem is tudtak adott sör típusokat előállítani egyes régiókban, mivel a víz nem volt optimális az elkészítéséhez.
Alapesetben az otthoni főzéshez a normál, kezeletlen csapvíz is megfelelő, de ha igazán kiemelkedő söröket akarunk készíteni, nem hagyhatjuk ki a víz kezelését. Különféle típusú sörök különféle keménységű és összetételű vizet kívánnak. Természetesen aki nem babrál a vízzel is tud mindenféle sört főzni, de, mint mondtam a kimagasló eredmény érdekében érdemes ezzel is részletesen foglalkozni.
A maláta
A maláta röviden kicsíráztatott majd szárított gabonából (árpa, búza, rozs, köles, hajdina, cirok stb.) készült alapanyag, melynek egy sor variációja fellelhető a piacon. A skála az alap vagy bázis malátáktól a karamell malátákon át egészen a festő malátáig terjed, melyek keverésével az elkészített italok száma gyakorlatilag végtelen és még nem is beszéltünk a komlókról. A maláta adja ugye a tápanyagot az élesztőnek, ami ebből alkoholt fog termelni. A kiváló minőségű és friss maláta minden szempontból létfontosságú, hiszen az alap ízt ez adja italunknak, mely egy régi vagy nem megfelelően tárolt termék esetében igen kellemetlen lehet. A maláta és a víz arányával határozhatjuk meg a sör extrakt tartalmát, mely az erjesztés végén az alkohol tartalmát adja majd e nedűnek.
A komló
A komló a sör fűszere és tartósítója is egyben. Ő a felelős a keserűségért, az aromák egy részéért, valamint azért hogy az italunkat hosszabb ideig eltarthatóvá tegye. A világon több mint 150 féle komló elérhető és akárcsak a maláták esetében itt is elmondható az, hogy még egy komló használatával is majdnem végtelen variáció készíthető, nem beszélve arról, ha több fajtát keverünk. Ez a csodálatos növény, melynek toboz szerű áltermését használjuk olyan aromákat és ízeket adhat sörünknek a teljesség igénye nélkül, mint a citrus, grapefruit, borsos, virágos, földes, feketeribizlis stb.
A sörélesztő
A sör egyetlen élő alkotóeleme, akiről nem lehet elég információt szerezni és fellelni a nagyvilágban. Ő felel a kész sörlevünk leerjesztéséért, vagyis azért, hogy az édeskés, kesernyés sörléből kész, alkoholos ital váljék. Igen ezek a gombák termelik az alkoholt szorgosan végrehajtott zabálásuk során. A zabálás nem túlzás, hiszen megállás nélkül addig esznek, amíg csak tápanyagot találnak vagy az alkohol szint olyan magas lesz, hogy belefulladnak. Buli a végsőkig.
Különböző adalékanyagok
Itt aztán lehetne sorolni vég nélkül azokat az összetevőket, amelyek különlegesebbé varázsolhatják italunkat. A teljesség igénye nélkül felsorolnék párat: különböző fűszerek, gyümölcs sűrítmények, méz, kakaó, aromák, egyéb alkohol származékok stb. Az internet tele van receptekkel és ne legyünk restek saját magunk sem kísérletezni a különböző összetevők, természetesen meggondolt vegyítésével. Bár ha jobban belegondolok sok őrültségnek tűnő dologból sült ki valami jó, szóval mindent bele…
Egyik barátom főzött egyszer egy korianderes vagy római köményes sört, amit elmondása szerint 4 hét érlelés után kóstolva ki akartak borítani annyira szörnyű volt, míg az 5. héten mikor kóstolták hihetetlen finom itallal szembesültek. Ez is azt bizonyítja, hogy egy élő dolog a házi sör és hogy nagyon összetett. Lehet ami ma szörnyű egy hét, hónap vagy év múlva egy isteni nedű lesz.
De lássunk is hozzá: Hogyan is kezdődik a sörfőzés?
Kezdőkjék a Cefrézés